Népegészségügyi termékadó I.

Mint azt már hallattuk 2011. szeptember 1-jén hatályba lépett a népegészségügyi termékadó (továbbiakban NETA), amiből a 2012-es költségvetés 30 milliárd Ft bevételt vár. A törvény célja, hogy visszaszorítsa a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztását, hogy ezáltal ösztönözzék az embereket az egészséges táplálkozásra. Elvileg az ebből összegyűlt bevételekből kívánják finanszírozni az egészségügyi szolgáltatások javítását.

Mi tartozik a Neta hatálya alá

Ez az adókötelezettség az előrecsomagolt termékekre vonatkozik. A jogszabály felsorol néhány fontos feltételt, de a lényeg az hogy ezeknek a feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy a termék elnyerje az előrecsomagolt státuszt.

Feltételek:

- ha a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,

- ha a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,

- ha a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és

- ha a terméket névleges mennyiségű egységekben értékesítik akkor előrecsomagolt termékről beszélünk. (Névleges mennyiségi egység: megegyezik a csomagoló által előre meghatározott értékkel, tömeg- vagy térfogategységben meghatározva).

„2+1”

A törvény szövege értelmében az ingyenesen átadott termék után nincs termékadó kötelezettség, viszont a „2+1” akciók esetében fennáll az adókötelezettség, hiszen ebben az esetben csupán mennyiségi engedményről van szó. Pl. 2 raklap vásárlása esetén 1 raklapnyi árut ingyen kap a vevő. Felmerülhet tehát az a kérdés, hogy az ingyen átadott áru ellenérték nélküli értékesítésnek számít-e? A Neta. tv. 1. § 5. pontja alapján értékesítés az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása akként, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. A törvény fenti szövegéből tehát azt állapíthatjuk meg, hogy értékesítésnek az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadása minősül, az ingyenes átadásra a definíció nem terjed ki. Ugyanakkor a „2+1”-es akciónál mivel mennyiségi engedményről van szó, s nem ajándékról, hiszen az ún. „ajándék” (+1 termék) csak akkor jár, ha a vevő meghatározott mennyiségű terméket vásárolt. Az ügylet tehát ez esetben ellenérték fejében történik, csak az egy termékre jutó ár kisebb. Ezért ezen esetben az átadott valamennyi termék után fennáll a neta-kötelezettség.

Adóköteles termékek

Fontos megjegyezni, hogy nincs olyan termékadó köteles termék, amelyre egyszerre több adómérték is alkalmazható. Ez elsősorban az üdítőitalnál és az energiaitalnál merül fel kérdésként, mert üdítőitalnál a cukortartalomnak kell meghaladnia a Neta tv. szerinti határértéket, amit több mint 8 g cukor/100 ml, energiaital esetében pedig mind a cukor-, mind a koffeintartalomnak túl kell lépnie a határértéket, ami több mint 8 g cukor/100 ml és több mint 10 mg koffein/100 ml. A Neta tv. egyes termékeket kivesz az adóköteles termékkörből, ilyenek többek között a 25%-nál nagyobb gyümölcstartalmú üdítőitalok, kenyér és pékáru (fontos megjegyezni, hogy pékárunak itt csak a vizes kifli és zsemle számít), a gyermektápszer, a fogyasztásra kész leves, mustár és ketchup.

Csomagolás 2012

A csomagolás tekintetében a legjelentősebb a változás, avagy visszatérünk a kezdetekhez: már elsődlegesen NEM a csomagolást végző a kötelezett, hanem a csomagolóeszköz, csomagolási segédanyag gyártója!

Bővülő kötelezetti kör

A vámhatóság tájékoztatása szerint a jelenleg 50ezer kötelezett van bejelentkezve - a kötelezetti körbe a VPOP becslése alapján 100ezer gazdálkodó tartozik - a jogszabály módosítással szerintük kb. 3ezerre szűkül a kötelezetti kör.

Ha a kötelezetti kört egy fához hasonlítjuk, akkor legjobban úgy szemléltethető, hogy a levelek fizettek, azaz a terméküket becsomagoló gyártóvállalatoktól a sarki kisboltig, aki kenyérpapírba burkolja a negyed kiló mindennapi kenyerünket.

2012-ben a jelenlegi állása szerint lehetőség van a csomagolóeszköz gyártótól átvállalni, valamint a nyilatkozatunk alapján nem kell megfizetni a nekünk értékesített mennyiség után, ha nem csomagolási céllal vásárolunk, szóval a fás példánál maradva alapesetben a törzs fizet, de fizethetnek az ágak és a levelek is! A szerény matematikai ismereteim szerint nem azt jelenti, hogy háromezerre csökkent kötelezettek köre, hanem százháromezerre nőtt.

Díjváltozás

Miután 2012-ben újra felülvizsgáltuk, hogy kötelezettek vagyunk-e következik a zsebünket érintő kérdés: mennyibe fog ez nekünk kerülni?

A termékdíjtételek változásán felül a jelentősebben a mentességek kivezetése érint minket!

Fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja 2012-ben

Mentességek és átvállalások 2012-ben

Mint a népmesében a leányon, volt is rajta ruha, meg nem is... azaz megmaradtak, de módosultak is az átvállalási szabályok, azaz a kötelezettől szerződéssel átvállalható a termékdíj-kötelezettség az alábbi esetekben:

- bármelyik termékdíjköteles termék első belföldi vásárlója által, ha a megvásárolt mennyiség legalább 60%-át külföldre értékesíti.

- a bérgyártó átvállalhat a bérgyártatótól. Jövőre a bérgyártás során felhasznált alapanyagok egy része származhat a bérgyártótól is, a termékdíj fizetési kötelezettség ettől még ugyanúgy nem a gyártót, hanem a megbízót fogja terhelni.

- mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés.

- a csomagolószer első belföldi vevője átvállalhat, ha csomagolást hoz létre a csomagolószerből.

- csomagolóanyag esetében azt csomagolóeszköz előállítására felhasználó első belföldi vevő.

A szerződéses átvállalás kicsit kiforratlannak tűnik, mert jelen pillanatban az előállított csomagolószer termékdíjából az átvállaló levonhatja azt a termékdíjat, amely az előállítás során felhasznált mennyiség után saját célú felhasználás jogcímén keletkezik… hátha a várva-várt végrehajtási rendelet ezt az anomáliát (is) feloldja majd..

TERMÉKDÍJTÉTELEK 2012

Mint a mentességek megszűnéséről szóló cikkemben írtam, az eddigi hasznosítási díjakhoz képest jelentősen emelkednek a 2012. január 1-től hatályos díjtételek, sőt a legtöbb esetben a 2011-es termékdíj tételekhez viszonyítva is emelkednek a termékdíjak.

Reklámhordozó papírok 2012

Jelentős változások történtek a reklámhordozó papír tekintetében is. Megváltozott a reklámhordozó papír fogalma és a kötelezetti kör is. Ezentúl nem a nyomdai megrendelő, hanem maga a nyomda válik a termékdíj szempontjából kötelezetté. Megszűnik az ISSN számot tartalmazó kiadványok kedvezménye, viszont csak azok a kiadványokat és időszaki lapokat nem tartoznak a reklámhordozó papír kategóriába, amelyeknek 50%-nál kisebb felületét használják nem gazdasági reklám terjesztésére. Szintén nem termékdíjköteles a közhasznú szervezet, az állami, önkormányzati szerv által alapfeladata körében kiadott kiadvány és időszaki lap.

A reklámhordozó nyomdai megrendelőjének a megrendelés során - de legkésőbb szerződéskötéskor - nyilatkoznia kell majd a termékdíj- kötelezettséget meghatározó feltételekről. A megrendelést teljesítése esetén a nyomda köteles a nyilatkozatot, valamint az előállított termék egy nyomtatott, vagy a nyomtatottal azonos elektronikusan rögzített példányát megőrizni. A valóságtól eltérő nyilatkozat esetében a megrendelő válik a kötelezetté.

A szükséges nyilatkozatok és záradékok tartalmi elemeit a jogszabály végrehajtási rendelete fogja tartalmazni, sajnos erre még egy kicsit várni kell, az előző évek gyakorlata alapján a kötelezettek már a karácsonyfa alatt üldögélve át is tanulmányozhatják és a 2 ünnep között ki is dolgozhatják, mit szeretnének újévtől a számlájukra írni!

A reklámhordozó papírok termékdíjára a forintgyengülés lehet hatással? J sajnos jelentős emelkedésére számíthatunk:

JÖN a csomagolószer-katalógus

2012-től folytatódik a skatulyázás, eddig a csomagolás fogalma ezer definíción és magyarázaton keresztül volt meghatározva, de hála a vámosok precízségére való törekvésének JÖN a csomagolószer-katalógus! A jogszabály a csomagolószert két csoportba sorolja, így az lehet csomagolóeszköz és egyéb csomagolószer. Az egyéb csomagolószer lehet továbbá: csomagolóanyag vagy csomagolási segédanyag. Azt, hogy mit lehet csomagolószerként is felhasználható árunak tekinteni a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet fogja vámtarifaszám szerinti bontásban tartalmazni. Itt szerepelni fog minden olyan termék mely egyértelműen csomagolásra alkalmas vagy akár csomagolás is lehet belőle.

Azon gazdálkodók, akik a rendelet mellékletét képező csomagolószer-katalógusban nevesített terméket gyártanak vagy hoznak be Magyarországra,

·         a belföldön értékesített árujuk mennyisége alapján termékdíjat kötelesek fizetni, mivel a termék csomagolás funkciót fog betölteni,

·         vagy adatszolgáltatásra  kötelezettek a NAV VP szerve felé, mint termékdíj nélkül értékesített áru, mivel a közvetlen vásárlójuk nyilatkozatott tett arról, hogy végfelhasználóként nem csomagolást fog abból előállítani, vagy mert a vevő átalány fizetésére jogosult, vagy ha a termék újrahasználható csomagoló eszköznek tekinthető és a közvetlen vásárló nyilatkozatot tesz arról, hogy így is kívánja felhasználni. FIGYELEM! A jogalkotó a csekély mennyiségű csomagolást kibocsátó átalányfizetést választó kötelezettek részére nem ad lehetőséget nyilatkozat alapján történő termékdíj nélküli vásárlásra. Ha termékdíj nélkül kívánnak csomagolószert beszerezni, akkor az kizárólag szerződéses átvállalás útján történhet.

·         A külföldről származó újrahasználható csomagolószer esetében ettől eltérő a szabályozás: három hónapon belüli igazolt visszaszállítás esetén nem is keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség, ha 3 hónapon túl még itthon az áru, akkor fizetésre kötelezett! Enyhítésül: ha a későbbiekben igazoltan kiszállítják, akkor a megfizetett termékdíj visszaigényelhető.

Mentességek kivezetése?!

Elég nagy port vert fel a hír a hasznosítást koordináló szervezetek helyett mar csak egy maradhat (mint Hegylakó című filmben). Így, hogy őket kiiktattak a rendszerből, természetesen az általuk biztosított mentesség is megszűnik (emlékeztetőül szinte post mortem: azért érte meg a korábbiakban szerződni velük, mert a nekik fizetendő hasznosítási díjak kb. a termékdíjtételek mindössze 50%-ai voltak)

Ez az egy az OHÜ, azaz az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség. Nekünk, termékdíjra kötelezett földi halandóknak nem lesz velük kapcsolatuk. Feladatai kiterjednek a hulladékgazdálkodási feladatok koordinálására (tehát szerveznek és ellenőriznek, például az elektronikai hulladékunkat elszállítani ki foga, azt meg nem tudjuk, de hogy nem ok, az mar biztos!). További feladataik köze tartozik a termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok előkészítése a felelős miniszter számára.

Az egyéni teljesítő termékdíj fizetési kötelezettsége attól függ, hogy milyen arányban tud eleget tenni hasznosítási vagy hasznosíttatási kötelezettségének, valamint az OHÜ milyen hasznosítási hányadot tud elérni(!!). Az egyéni hulladékkezelés teljesítését választónak 2012. január 15-ig bejelentési kötelezettsége van, viszont az előírt határidő elmulasztása jogvesztő. Az év végi módosítás eredményeként az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) hulladékközvetítői (gyűjtésre és hasznosításra vonatkozó) tevékenysége kiterjed a piaci szereplők mellett a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó szervezetekre is.

A mentesség megszűnik, a visszaigénylés a NAV VPOP szerint is a lehetetlen határát súrolóan nehéz lesz, de úgy tűnik, bővítik az átalányfizetők körét, eddig csak a mezőgazdasági őstermelőknek volt ilyen lehetőségük, a megadott mennyiség alatt évi 12000 forintért vallhatunk átalányfizetővé, ám ez a nyilvántartási és valószínűleg a bevallási kötelezettség alól sem fog mentesíteni minket!

Csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett: legfeljebb tárgyévi

a) 3000 kg üveg,

b) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyag,

c) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táska,

d) 300 kg társított vagy rétegzett,

e) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil,

f) 300 kg fém,

g) 300 kg egyéb,

azonban a b)-g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett.

A termékdíjtételek alapján kikalkulálható, hogy átlagosan, (persze anyagáramtól függően) éves szinten legalább 600kg az a csekély mennyiség, hogy nekünk is megérje!!